KISTÉRSÉGI SEGÍTŐK EGYESÜLETÉNEK

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

ALAPSZABÁLYA

A Kistérségi Segítők Egyesülete alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61.§-64§-ai alapján a mai napon az egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1./ Az Egyesület neve: Kistérségi Segítők Egyesülete

2./ Az Egyesület rövidített neve: KISE

3./ Az Egyesület székhelye: 4150 Püspökladány, Szent István u. 33.

4./ Az Egyesület tevékenységét a Sárréti Kistérség területén végzi.

5./ A Kistérségi Segítők Egyesülete (a továbbiakban Egyesület) olyan társadalmi szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.

6./ Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető. Képviseletére az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök jogosult önállóan.

II. fejezet

Az Egyesület célja, tevékenységei

1./ Az Egyesület célja összefogni a Sárréti Kistérségben élőkért tenni akaró embereket. Megoldást keresni a térségben élők mindennapi problémáira, különös tekintettel a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű családokra és gyermekeikre, idősekre illetve fogyatékkal élőkre. A szociálisan rászorulók támogatása.

2./ Céljának tekinti a hátrányos helyzetű családok, személyek (nemre, korra, származásra, vallási hovatartozásra való megkülönböztetés nélkül) bevonását a kulturális életbe, a kulturális élet összekapcsolását a szociális segítségnyújtással. Mindezt úgy tenni, hogy az idős, és fiatal generáció találkozzon, egymást megismerje és segítse.

3./ Az Egyesület céljainak megvalósítása során, a szociális végzettséggel rendelkező alapító tagok, egyéb szakemberek és a kistérségben élő önkéntesen feladatot vállaló polgárok bevonásával az alábbi tevékenységeket végzi:

- szociális tevékenység, rászorulók támogatása (pl. használt ruhabörze);

- gyermek és ifjúságvédelmi feladatok (önismeret, személyiségfejlesztés, erkölcsi nevelés);

- különböző hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének segítése, valamint az emberi és állampolgári jogok védelme;

- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenységek (cigányfolklór jellegű rendezvények segítése);

- munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások;

- kulturális tevékenység (a kirekesztés csökkentése és az esélyegyenlőség növelése érdekében programok működtetése);

- szabadidős programok szervezése (táboroztatás);

- egészségmegőrzés, betegség-megelőzés jellegű tevékenységek (felvilágosító előadások szervezése);

- nevelési és oktatási képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

- sport és rekreációs tevékenység (sporttevékenység végzésére lehetőség nyújtása a testi-
lelki egészség megőrzése és fejlesztése érdekében);

- a természet és a lakókörnyezet megismerését, szépítését célzó programok szervezése;

- természetjáró és környezetvédelmi tevékenység (kirándulások szervezése).

4./ Tevékenységével kapcsolatban kapcsolatot tart és együttműködik más hasonló tevékenységű civil szervezetekkel és intézményekkel, a helyi szociális és egészségügyi ellátás intézményeivel és az Egyesület munkáját támogató szervezetekkel.

5./ Céljai megvalósítása és gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

III. fejezet

Az Egyesület tagjai

1./ Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

2./ Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek.

3./ Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, és tevékenyen részt vesz a közös munkában.

4./ Az Egyesületbe való ki és belépés önkéntes.

5./ Az Egyesület rendes tagjává választást a jelölt - a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával - kérelmezheti. A nyilatkozathoz - amennyiben jogi személy kéri felvételét - mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. A belépési nyilatkozatot az Egyesület alelnökéhez kell benyújtani.

6./ Az Egyesület rendes tagjává választásról első fokon az elnökség dönt, egyszerű szótöbbséggel. Fellebbezéssel élni a közgyűlés felé lehetséges. A közgyűlés a rendes tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. A rendes tagokat, az elnökség nyilvántartásba veszi, és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

7./ Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg. A rendes tagok jogai:

- részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

- tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

- bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

- jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

- igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;

- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

8./ A rendes tagok kötelezettségei:

- kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

- kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

- kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

9./ Az Egyesületnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk.685.§), aki egyetért az Egyesület működésével, ehhez anyagi szakmai, erkölcsi vagy más rendszeres és folyamatos támogatást nyújt.

10./ A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja.

11./ A pártoló tag felvételéről első fokon az elnökség dönt, fellebbezéssel élni a közgyűlés felé lehetséges. A közgyűlés a pártoló tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

12./ A pártoló tagok jogai:

- részt vehetnek az Egyesület közgyűlésein;

- igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket.

13./ A pártoló tagok kötelezettségei:

- kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

- kötelesek az egyesület anyagi, vagy természetbeni támogatására.

14./ A pártoló tagok nem rendelkeznek szavazattal, tisztség viselésére nem választhatóak, tagdíjat nem fizetnek.

15./ Az alapszabályban a „tag" megjelölés alatt a rendes tagokat kell érteni, ahol az alapszabály a pártoló tagokra utal, a „pártoló tag", megjelölést tünteti fel.

IV. fejezet

A tagság megszűnése

1./ A tagság megszűnik kilépéssel, elhalálozással, törléssel. Jogi személy tag esetén jogutód nélküli megszűnéssel.

2./ A rendes tag és a pártoló tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel -melyet az elnökségnek ad le- bármikor kiléphet.

3./ Az elnökség törölheti azt a rendes, illetve pártoló tagot, aki az Egyesület célkitűzéseivel ellentétes magatartást tanúsít, nem felel meg a tagokra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek, vagy rendszeresen nem vesz részt a munkában, közgyűlésen. A törlést követő 30 napon belül az illetékes személyt írásban kell értesíteni a döntésről. A törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

V. fejezet

Az Egyesület szervezete

1./ Az Egyesület szervei: közgyűlés, elnökség.

2./ Az Egyesület ügyintézését az elnökség végzi.

VI. fejezet

A Közgyűlés

1./ Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlésen a tagok vesznek részt. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

2./ A közgyűlésen a rendes tag szavazati joggal, a pártoló tag tanácskozási joggal lehet jelen.

3./ A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. A rendes közgyűlést évente legalább egyszer kell összehívni. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Bíróság elrendeli.

4./ Összehívását az elnökség rendeli el, az összehívás végrehajtásáról az elnök gondoskodik. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és a tervezett napirendekről leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

5./ A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, amelyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

6./ Az egyesület minden tagjának (magánszemély és jogi személy) egy szavazata van.

7./ A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.

8./ A közgyűlésről, annak lefolyásáról jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető írja alá és két a közgyűlés elején megválasztott jelenlévő egyesületi tag hitelesíti. A jegyzőkönyv - mint az egyesület nyilvántartási dokumentuma - tartalmazza:

- a közgyűlés által hozott határozatokat;

- döntések tartalmát;

- annak hatályát;

- az arra vonatkozó időpontokat;

- a döntések támogatóit és ellenzőit, illetve ezek számarányát.

A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az elnökség megbízott tagja látja el.

9./ A közgyűlés, határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

10./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

- az Egyesület vezető testületeinek: az elnökségnek, valamint tisztségviselőinek: az elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagoknak a megválasztása és visszahívása;

- a pénztáros és a jegyzőkönyvvezető megbízása;

- határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

- az Egyesület két közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló elfogadása;

- tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

- döntés minden olyan ügyben, amit az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt;

- éves költségvetés, az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányainak meghatározása;

- az egyesület költségvetési és gazdálkodási, szervezeti és működési szabályzatának megalkotása;

- a tagdíj mértékének, fizetési rendjének és a fizetési kötelezettség teljesítési határidejének megállapítása;

- a tagsági jogviszony kérdésében hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása;

- a tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, és lemondásuk elfogadása;

- Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;

- az Egyesület megszűnése esetén, döntés vagyonának felhasználásáról, az Egyesület vagyonát csak céljaival összhangban lehet felhasználni. (A megszűnéssel kapcsolatosan az elnökség jár el.)

VII. fejezet

Az elnökség

1./ Az Egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a négytagú elnökség irányítja. Az elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vonz.

2./ Az elnökséget a közgyűlés választja 1 éves időtartamra. Az elnökség az elnökből, alelnökből és a közgyűlés által az elnökségbe választott további két tagból áll. Az elnökségi ülésre - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.

3./ Az elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább két havonta tartja. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, az ülés helyéről, időpontjáról, a napirenden szereplő kérdésekről.

4./ Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén - legkésőbb 18 napon belül - az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

5./ Az elnökség ülésein a jegyzőkönyvvezető is jelen van, aki az ülésekről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá, és a két elnökségi tag hitelesíti.

6./ A jegyzőkönyvvezető az elnökség munkájában nem vesz részt, elnökségi döntéshozatalnál szavazati joggal nem rendelkezik.

7./ Az Elnökség feladatai:

- ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;

- az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;

- végzi a működéssel kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási feladatot, belső munkamegosztás alapján;

- gondoskodik az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról;

- közgyűlés előkészítése, összehívása;

- dönt a tagfelvételről;

- befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

- a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz;

- a tagokat, az elnökség nyilvántartásba veszi, és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

8./ Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a közgyűlés hagyja jóvá.

9./ Az elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki hat hónapon keresztül az elnökség a tagdíjhátralék befizetésére vonatkozó írásbeli felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével, illetve azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. A tagdíjhátralék befizetésére vonatkozó írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést is.

10./ Az elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja az Etv. 10. §-a alapján.

11./ Az elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak a PTK. 685. §-ában meghatározott közeli hozzátartozói.

12./ Az elnökség tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik.

13./ A tisztségviselők mandátuma 1 évre szól és meghosszabbítható.

VIII. fejezet

Az Elnök

1./ Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az elnök. Vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit. Az elnökség közreműködésével irányítja az Egyesület tevékenységét.

2./ Az elnököt a közgyűlés 1 évre választja, tisztségében újraválasztható. Tisztét társadalmi munkában látja el.

3./ Az elnök feladata és hatásköre:

- közgyűlés és elnökség üléseinek összehívása, azok levezetése;

- az Egyesület képviselete, működésének irányítása;

- döntési jogkör gyakorlása azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe;

- szervezi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását;

- utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen.

4./ A közgyűlésen szavazategyenlőség esetén, az elnök szavazata dönt.

5./ Távolléte esetén, az alelnök helyettesíti.

6./ Az elnök, az elnökség egy tagjával együtt gyakorolja az Egyesület bankszámlája feletti aláírási, utalványozási jogot.

IX. fejezet

Az Alelnök

1./ Az alelnök, az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet.

2./ Az alelnök, az elnököt helyettesíti minden jogkörében, annak távolléte esetén.

3./ Az alelnököt a közgyűlés 1 évre választja, tisztségében újraválasztható. Tisztét társadalmi munkában látja el.

X. fejezet

Az egyesület gazdálkodása

1./ Az Egyesület éves költségvetési terv szerint gazdálkodik.

2./ Az Egyesület bevételei:

- tagdíjak;

- egyéb források (pártoló tagok adományai, jogi és magánszemélyek felajánlásai, az egyesület gazdálkodási, vállalkozási tevékenysége, önkormányzati támogatás, pályázati források, adózók 1%-os felajánlása stb.)

3./ Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít.

4./ A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag -akik közül az egyik az elnök- együttes aláírása alapján teljesíthetők.

5./ Az Egyesület tartozásaiért csak saját vagyonával felel.

6./ Az egyesület megszűnik:

- feloszlással,

- más társadalmi szervezettel való egyesülettel,

- feloszlatásával,

- megszűnésének megállapításával.

Az egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Közgyűlési döntés hiányában az egyesületi vagyont a megszűnés esetén valamely, az egyesülettel azonos célú társadalmi szervezet működésére kell fordítani. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

XI. fejezet

A tagdíj

1./ A tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg.

2./ Az éves tagdíj mértéke a rendes tagok esetében 2. 000 Ft, melyet negyedévente 500 forintjával kell megfizetni március, június, szeptember és december hónapok utolsó napjáig.

3./ A tagdíjak beszedését, és nyilvántartását a közgyűlés által 1 évre megválasztott pénztáros végzi. A pénztáros csak a tagdíjak beszedését és az azzal felmerülő adminisztratív tevékenységeket látja el, nem minősül az Egyesület tisztségviselőjének.

4./ A tagok kérésére az éves tagdíj összege módosítható.

XII. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

1./ Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.(2.) törvény és módosításai, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodásról, az irattározásról, adatszolgáltatásról szóló jogszabályok az irányadóak

2./ Jelen alapszabályt az Egyesület közgyűlése 2010. április 6-án fogadta el.

Oldal: Alapszabály
Kistérségi Segítők Egyesülete - KISE - © 2008 - 2024 - kisegyesulet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat